Vasárnap
7. vasárnapomat töltöttem ma Finnországban. És hideg vasárnap volt. Csak kb. 4-5 fok lehetett egész nap… De azért sütött egy kicsit a napocska. Véletlenül pont akkor, mikor kint tartózkodtam az utcán.
Fél 11-kor reggeliztem, nem siettem el semmit. Bundást készítettem, még mindig az a favorit reggeli. Bár, ha belegondolok, az ittenieknek a fél 11 már ebédidő. Nem sok finn van, aki fél 12 után még menne ebédelni, legalábbis ahány helyen jártam, ott fél 11-11kor megindult a tömeg, és 12-kor már vége volt az ebédszünetnek. Ez otthoni idő szerint fél 10-11 közé esik. Utána már csak délután esznek, 4 óra után, mikor haza érnek a munkából. És a 2 között sok-sok kávét isznak… Tehá,t amikor csak tudom, kitolom az ebédet, nehogy teljesen átszokjak az itteni rendszerre, mert gondban leszek, ha haza megyek.
Szóval reggeli után kicsit olvastam még, majd elballagtam a boltba, mert kiürült az élelmiszer raktárom. A Prizmában valamiért ott volt a Rauma Lukko hoki csapat róka kabalája beöltözve a bejáratnál és cukrot osztogatott. Beljebb is készültek valami Lukkós dologgal, mert lufikat fújtak és volt egy Lukko stand is. Nem nagyon értettem milyen program lesz, én csak vásárolgatni jöttem.
Halálom az Angry Birds, már írtam nektek róla. Na hát most találtam Angry Birds-ös tutyikat, meg fehér neműket. Wáááá!!! Remélem, otthon nem fertőz ez a mánia… Bár azt hiszem, ez finn találmány.
Anya vettem sok gyümölcsöt! Jó áron van a körte és narancsot is tettem a kosaramba. Eszem a vitamint, ahogy csak tudom… És levegőre is járok! Igaz is, feltűnt, hogy a 100-as papír zsepinek, amit Raumába való költözésemkor vettem, kb. a fele meg van még! Ez igazán jó hír. Makk egészséges vagyok. (kopp-kopp)
Arról még nem írtam nektek (azt hiszem), hogy a prizma pénztárával szemben van egy csomó játék gép. És mindig csak öregeket látok játszani. Eljönnek a pénztártól és mennek játékgépezni. Ezek olyan nyerő gépek, bár nem tudom, lehet is e nyerni velük. Mindegy, a lényeg, hogy mindig nagyon sokan nyomkodják őket és főleg idősek…
Már javában délután volt, mikor visszaértem kis szobámba. Igen csak belelendültem Monte Cristo grófjába, már csak 121 oldal van vissza… Éppen ezért letöltöttem Gárdonyi Géza: Ida regénye című könyvet és Charlotte Bronte: Jane Eyre történetét is, ha netán a héten kiolvasnám a Dumas regényt, amire sok esélyt adok.
Kártyát kellett cserélnem a mobil netembe, eddig tartott a „6 hónapos” kártya. Megint egy „6 hónapos” kártyát tettem bele, de most nagyon fogok vigyázni a netre. Jobban, mint eddig, bár eddig is csak a legszükségesebbekre használtam. Lehet a blogom töltögetése kicsit megviseli. Na meg a családi skype-olás - gondolom én… na de ennek már ki kell bírnia a maradék időt, amit itt töltök! Mázli, hogy szeretek olvasni, netezés helyett.
Délutáni programomba beiktattam egy kis kondi termezést is… az sosem árt…
Persze napközben is sokat gondoltam Rátok:
Kis(s) családom! Ti ma megint együtt vagytok nélkülem… Ilyenkor azért szeretnék egyszerre két helyen lenni. Sőt, három helyen! A harmadik ott lenne, ahol Lacika is van. Úgy hiányoztok!