Szombat
Vidám reggelre ébredtem! Valamelyik lakótársnak nagyon szólt az órája úgy 6 óra körül. Szerintem mindenki felkellt rá, csak az illető nem, mert vagy 5 percig szólt a csörgés. De nem ám valami ideg nyugtató dallam...neeeem. Mindegy, jól ébredtem ezen kívül...
Reggeli lazulásként olvastam a Monte Cristo grófját, és Apa! Még mindig nagyon jó! Túl vagyunk a karneválon! Közben megkordult a pocim és bundás kenyeret kívánt. Magos kenyerem volt itthon, de bundásnak az is megfelelt. Hozzá főztem friss teát... Jól bereggeliztem.
10 órakor napsütéses idő volt, hát csak nem punnyadhatok a szobában gondolattal, zsebre vágtama térképet és a fényképezőt és elmentem bicajozni.
Nagyjábül tudtam merre indulok, világos, egy bicikli utat követtem, mely a tengerhez vezetetett.
Útközben a következő járműves emberekkel találkoztam. Biciklisek bukósisakkal, bukósisak nélkül; babakocsisok; járókeretszerű gurulós járművek, amiknek van 2 oldalt sítalp szerű valamilyük, amire rá lehet állni és lehet hajtani lábbal, de kifejezetten öregeknek; "síbottal" közlekedő gyors sétálók; és kutyát sétáltatók (tudom, a kutya nem jármű). Az egyik bokáig érő fekete kutyával közelebbi kapcsolatba kerültem, mert minden áron le akart szedni a bicikliről. Nem sikerült neki...
Olyan csodás helyeken kerekeztem. Erdős terület mindenhol, majd néhol kis tavak (horgász tavak), és sok-sok csónak. Egyszer csak kiértem a kikötőbe. Sok-sok-sok hajó mindenütt és a stégeken sok-sok-sok horgász. Szerintem a raumai családok férfi tagjai mind itt lehettek, annyian voltak. Körbe nézelődtem, fényképezgettem. Találtam egy kilátót a part mellett. Nem volt ott senki, hát én oda mentem. Nem tudtam felmenni, mert zárva volt, de körbe jártam és lementem a vízhez. Tök jó, mert a vizet csak egy kis sziklamászással lehetett megközelíteni. Annyira szép volt :) Nagyon tetszett!
Félkörbe bicajoztam az öblöt, megnézegettem a partmenti házakat... Felfedeztem az általános iskolát is. Aztán tovább bicajoztam, hátha erre van a gazdag negyed. Erre csak a félgazdag negyed volt, de végig jártam az utcákat. A gazdag negyed valószínüleg nem erre van. Majd próbálkozok később a felderítésével. Haza indultam, de nem arra, amerről jöttem. De úgy gondoltam az az út is haza vezet... Útközben megláttam egy LIDL-t. Csak beugrok CSOKIS MAZSOLÁT venni, hogy kicsit érezzem az otthon ízét, mert aki nem tudná, otthon sokszor eszek csokis mazsit. Képzeljétek: nem volt...se marcipán rúd... ezt acsalódottságot... azért vettem egy mexikói rizses zacskós gyorsan elkészíthető vacsorának valót, amit most ettem meg és csípi a számat...
Na de! Délutánra volt egy találkozó megbeszélve Laurival. Ezt lemondtam, mert semmi kedvem nem volt most hozzá, nem nagyon szeret beszélni. Én meg nem nagyon tudok beszélni, csak kicsit, ezért nem volt kedvem ma erőltetni a beszélgetést. De amúgy aranyos, szerintem tetszem is neki, de ez nem is fontos...
Eszembe jutott, hogy el kéne menni országot nézni, mondjuk Turkut meglátogatni, na de nem egyedül. Sajnos úgy tűnik a poris osztálytársak is maguknak szervezik az utat, hát akkor én is szervezek magamnak. Azért megkérdeztem azt a 3 kedves fiatal embert, akiket honfi társaimnak mondhatok, nincs e kedvük eljönni velem. Volt! Terv szerint holnap reggel 6kor indul a busz Poriból Turkuba és a 3 legényke is rajta lesz. Raumában is megáll a busz 6.45-kor, Zsuzsika pedig akkor száll fel. Holnap irány Turku! Nagyon várom már!
Miközben ezen utazás részleteit tárgyaltuk a fiúkkal, kaptam egy másik meghívást egy másik fiútól egy kávézóba. Ő volt Ville, akivel hoki meccsre is mentünk és gyakran beszélgetek vele. Mindig megkérdezi hogy vagyok, mit csinálok. Most is így kezdődött a dolog és mivel tulajdonképpen nem volt dolgom, ezért vele szívesebben találkoztam, mint mondjuk Laurival. Elmentük egy kávézóba és 2 órán keresztül beszélgettünk. Vele azért jó angolul beszélni, mert vele tudok. Kérdez is, megvárja míg válaszolok is, és érti is amit mondok, és én is őt. Szóval lehet vele gyakorolni.
Mint megtudtam, itt is át fogják állítani az órát kb. egy hónap múlva. Remélem nem maradok le eme fontos esményről.
Most pedig fél 10 van nálam, nálatok fél 9 és megy az x-faktor, amit én nem tudok nézni. Ezért inkább el is megyek aludni. Holnap hosszú nap lesz. Majd mesélek!!! Puszi Nektek!!!