Péntek
Nem tudom mi lesz velem, ha haza megyek, de az itteni órához képest is korán lefekszek és el is alszok... Bár lehet, addigra otthon át lesz állítva az óra az itteni szerintire... Vagy nem? Vagy nem tudom... Összezavartam saját magam...
Olyan hülyeségeket álmodtam az éjjel. Visszaálmodtam magam az időben és fekete-fehérben, illetve barnásan láttam mindent és a mostani felnőtt ismerőseim tinédzserek voltak, és én is, és tudták, hogy én a jövőből való vagyok... Érdekes volt... De azt nem árulom el, ki mindenkivel találkoztam...
Olyannyira kipihentem magam, hogy a fél 7 helyett, már fél 6kor felébredtem (az nálatok fél 5) és alig tudtam visszaaludni.
8 órára siettem gyakorlatra. Ismét napsütéses reggel volt, ilyenkor nagyon szeretek sétálni. Délelőtt megfordult nálunk néhány kisgyerek, Otto, Emil és a kedvencem, Peppi. Hát ezt a kislányt legszívesebben haza hoztam volna. 1, 5 éves és ahogy bejött az irodába, felkéredzkedett az ölémbe. Az anyja is meglepődött és Anja is. (Ez milyen jó mondat volt.) Ott ült kb. 5 percig, amíg beszélgettek róla, aztán lekéreckedett és kipakolta a játékos ládát. Hordta nekem a babákat és könyveket. Imádtam. Egyből megtaláltuk a közös nevezőt. Beszélhettem hozzá magyarul. Anyukájának nagy pocakja volt már, jön a kistestvér is.
Negyed kettőkor utamra bocsátottak, vége volt a napnak. Haza ballagtam nagy vidáman, hogy juhééé, hétvége, mit is fogok csinálni... Persze bementem a parkba kacsát etetni, erre reggel gondoltam és csomagoltam száraz kenyeret. Nem voltam egyedül, egy idős bácsi egy egész nagy zacskó kenyérrel érkezett és együtt etettük őket. Ezek nagyon hálás kacsák.
Itthon csekkoltam az e-mailjeimet. Kicsit még bővítenem kell az szerdai előadásomat, mert 10 percnek kell lennie... Húha! Hogy fogok én 10 percig szórakoztatni egy teremnyi embert... Na mindegy...Megoldom. És ugye kell csinálnom egy posztert is Magyarországról, ahhoz meg kellenek színes képek. Ezért írtam Minnának, hogy hol tudnék nyomtatni, mire válaszolt, hogy az irodájában. És írt, hogy ha tudok, akkor menjek is be hozzá ma. Ez érdekes... Miért menjek be? Bementem...
Írt nekem egy igazolást, hogy a suliba járok és ez helyettesíti a diák igazolványt, amíg meg nem jön, szóval ha utazni akarok, kedvezményesen megtehetem, mostmár legálisan. Nem úgy mint, mikor a repülőtérről jöttem....
Ezen kívül. Adott nekem egy ÚJ BICAJT!!!!! Azt mondta, végig kérdezett minden kollégát és az egyiknek az édesanyja nem használja az övét és szívesen kölcsön adja nekem, amíg itt vagyok. Egy "új" (nekem új) piros pegazus csak nekem! Régebbi típus, mint az eéőző, nagyobba kereke is (nincs benne 8as, és magasabban van az ülés is, de lehet vele repeszteni, kipróbáltam. Ezzel 30 eurót spóroltam meg, legalább is Pavla annyiért vett bicajt... Szóval eddig is szerettük Minnát, amiért ilyen aranyos, de mostantól sokkal jobban szeretjük. Ti is! Megkért, hogy hétfőn tartsam meg a Raumai suliban is a prezentációmat. Mondtam neki, hogy oké, de nem akarok beszélni, mert nem olyan csúcs az angolom. Azt mondta majd segít. Szóval már hétfőn előadást tartok, úgyhogy a hétvégén fel kell készülnöm tisztességesen. Jajj ha haza megyek, nem is fogok tudni magyarul...