Péntek - Rauma
Nem is tudom hol kezdjem a mai bejegyzésem, annyi élményem van! Esős napra ébredtünk, 9 fok volt reggel, (Most is annyi van, hogy írok, de napközben 12 fok is volt.)
3 kreditért elvégeztem az egy hetes finn nyelvi kurzust. Az azért jó! Aztán siettem az ebéddel, mert tudtam, hogy Riitta, az egyik tanárom vár minket, hogy kivigyen a Raumába induló buszhoz. Alig tudtam lejutni a negyedikről, pedig van lift, csak nehézkesen fértem bele a bőrönddel és táskákkal. Szóval bepakoltunk Pavlával Ritta kocsijába, mire közölte velünk, hogy inkább elvisz minket Raumába. Hát jó, spóroljunk!
50 km-rel távolabb Poritól a tenger mellett van Rauma. Rögtön a szívembe zártam ezt a kis várost. Még zöldebb és virágosabb, parkosabb az egész, mint Pori! Egyszerűen csodás. A kollégium, a kórház és az iskola egy kupacban van a nagy bevásárló központhoz közel, de mégis körben parkkal. Majd csinálok képet, egyenlőre az esőben nem tudtamjót készíteni.
Kedves fogadtatásban volt részünk, mert Noora és Karolina egyből a nyakunkba ugrottak, annyira vártak minket. Nagyon jól esett. Megmutatták a kolit. Nem hiszitek el... Külön szobánk van mindegyőnknek és tök nagy... Enyém az 53-as, ha valaki keresne...Erről rakok fel képet is. A folyosón van a fürdő, a wc, a konyha és a mosókonyha. Nagyon kis barátságos! Aztán átsétáltunk a suliba! Kisebb, mint Poriban, de valahogy szebb vagy csak a légkör másabb. Mindenki mosolygott ránk, nem mentek el mellettünk csak úgy, Noora néhány embernek már be is mutatott minket. Megkerestük Minnát, aki az itteni tanárunk lesz. Ellátott minket minden jó tanáccsal, sőt, mikor mondtuk, hogy egyetlen bánatunk, hogy nincs netünk, mondta, hogy ők erre is gondoltak és a cserediákoknak tudnak biztosítani netet bizonyos összegért. Nem drágán, lett mobil internet a szobámba! Juhéééé!!! Így azért könnyebb az élet itt a messzeségben! Körbevezettek minket a suliban is! Hááát! Csak áradozni tudok róla. A legtöbb osztályterem hátsó része be van rendezve kórházi kórteremnek. Ágyak, betegek különböző bajjal, nem sorolom fel, de látványos nagyon. Minden teremben eszközök, kötszerek, műtős eszközök, mindenféle monitor, amikre a beteg embereket kötik...Hihetetlen. Az egyik terem mintha egy mozi lenne, pedig az csak egy előadó. Azt hiszem itt fogok előadást tartani az országomról. Na ettől kicsit félek.
Miután visszajöttünk a koliból megbeszéltük, hogy szerdán rendkívüli egyetemi buliba megyünk, amire neten kell megrendelni a jegyet. Szóval könnyebb lett a pénztárcám néhány euróval...
Aztán elsétáltunk a Prizmába, ami az itteni Tesco, nagy és színes választékkal. Jól jöhet ez még. Trécseltünk a csajokkal, sokkal jobb volt, mint Poriban, pedig azt is dícsértem. Holnap megyünk várost nézni! Már alig várom, hogy megismerjem a többi leányzót, akikkel leveleztem otthonról!
Megjegyzéseim mára:
- Még egy macskát sem láttam, mióta itt vagyok, pedig mostanában rám jött a macskahiány...
- A finn tejcsoki páratlan...