Kedd
Ha hiszitek, ha nem, gyorsabban elszaladt az éjszaki műszak, mint a nappali. Összesen 3-an voltunk bent az osztályon, plusz a 2 méter magas biztonsági őr, aki néha-néha megjelent beszélgetni.
Kb. éjfélig töltögettük Pirkkoval a papírjaimat, mert holnap jön a másik Pirkko. De ezt már tudjátok… Szóval a papírokkal jól elment az idő. Aztán szóba került a tánc és utána legalább 3-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal a tánc volt a téma, ennél konkrétabban pedig a Balaton Táncegyüttes.
Annyi mindent meséltem nekik, utána megmutattam a neten található összes képet rólunk, majd áttértünk a videókra is. Sehogy sem fért a fejükbe, hogy tudunk papucsban táncolni. A másik lehetetlenség pedig az üveggel a fejünkön való táncolás. Szerintük ragasztva van… általános tévhit. Kérdezgettek még egyéb dolgokat is például az alsó szoknyákról, a haj fonatokról, a fiúk bő nadrágjáról, az utazásokról… A lényeg, hogy nagyon tetszettek neki a ruháink és a képek. Szóval így reklámozlak Titeket Kedves Balatonosok. Lelkemre kötötték, ha jövünk Finnországba, feltétlenül szóljak nekik.
Az éjszaka további részében filmekről beszélgettünk, színészekről. Aztán mikor már kezdtünk volna fáradni, Pirkko előállt a zseniális ötletével… Rollerezzünk a folyosón lévő gurulós járókeretekkel. Egyébként van járókeretes roller, csak ezek nem azok voltak… Ez nem volt gond, rollerezgettünk. Csak kicsit nézhettünk ki hülyén… de legalább feldobódtunk. Eddig is feltűnt, hogy Pirkko nagyon laza, de most be is bizonyosodott.
Később felfedeztem egy rejtvény újságot. Nem, még nem tudok rejtvényt fejteni finnül, de Sudokuzni igen. Ráadásul ezek már haladóknak voltak. Úgy hogy elszórakoztam velük, míg a többiek papírmunkát csináltak. Abba úgysem tudtam segíteni.
Az utolsó 1 óra volt, ami talán egy kicsit lassabban telt. De a többi 9 órát meg sem érzetem. Lehet segített a délutáni 1 óra alvás tegnap.
7 órakor jöttem el. Olyan érzés volt, mint mikor este 9-kor jövök el, mert ugyan olyan sötét volt. Bebújtam az ágyamba, de nem tudtam elaludni legalább ¾ 8ig. Aztán fél 3-ig mégis húztam a lóbőrt.
Mikor sikerült ébredés után emberré varázsolnom magam, elmentem a Prizmába visszaváltani az ásványvizes üvegeket. És közben néztem valami kis ajándékot a csütörtöki vacsira. Vettem egy kis kerámia Mikulást.
Voltam az óvárosban is, de nem találtam semmi izgalmasat. Inkább haza ballagtam és elkezdtem összepakolni a dolgaimat. Igen, már készülök haza! Be akartam dobni egy adagot a mosógépbe, de ha hiszitek, ha nem, megint foglalt volt. És még azóta is…
Még 4 éjszaka… Aztán repülök hozzátok haza!