Hétfő
Első nap az iskolában… Érdekesre sikerült. Reggel találkoztam a csoporttársaimmal. A következő országokból: Németország, Anglia, Belgium, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Spanyolország, Írország, Románia, Szlovénia. Azt hiszem ennyi. 19-en vagyunk és ránézésre meg lehet állapítani ki merről jött.
Napközben bemutatkozások voltak, van vagy 6 tanár, akiknek többnyire nem tudtam megjegyezni a nevüket. Mi is bemutatkoztunk, majd végig hallgattunk egy rakat előadást a suliról és az oktatásról. Körbe vezettek minket az épületben is. Óriási nagy! Megnéztük a szaunákat, medencéket, edzőtermeket, könyvtárat, termeket. Később együtt ebédeltünk a többiekkel a menzán. A legszimpatikusabb a másik cseh cserediák lány volt, aki nem Pavla, hanem Lenka. Csak nagy bánatomra, ő Poriban fog maradni, én pedig utazom tovább. A többiek elég harsányak voltak. Főleg a csapat macsója, a spanyol Roman és van 4 angol nőszemélyünk is, akiknek magától érthető módon nincs gondja az angol nyelvvel. Micsoda fehér bőrük van! Van egy csokibőrű leányzónk is. Kis helyeske.
Ebéd után 1-től 4-ig végig hallgattam első finn nyelvórámat. Most már tudok néhány szót, sőt mondatot finnül, számolni és betűzni is tanultam. J (És ez csak az első nap volt!) Tök vicces volt, ahogy kiderült számomra a finn-magyar nyelv hasonlósága, főleg a betűk kiejtésében. A többiek mind angolosan ejtették őket én viszont magyarosan és az enyém volt a legtisztább. De hihetetlen szavai vannak a finn nyelvnek!
Megjegyzéseim mára:
- A spanyol fiúk szörnyen maszatosan esznek…
- A litván fiú is…
- Az angol lányok csak a rózsaszín telefont ismerik és az is érintő képernyős.
- Mindenkinek érintőképernyős telefonja van és azok is a legszuperebbek
- HIÁNYZIK A CSALÁDOM!
- Itt a lányok úgy eszik a kaliforniai paprikát, mint más az almát.